A fa – a kő és az agyag mellett – a legősibb építőanyagok egyike. Sokoldalú felhasználási lehetőségei tették sokáig alapvető műszaki alapanyaggá. A természetből készen nyerhető, és megmunkálás nélkül is alkalmas építészeti célú felhasználásra. A szerkezeti acél megjelenése előtt a fa volt az egyetlen számottevő húzószilárdsággal rendelkező tartószerkezeti anyag, így a XIX. századig rácsos tartókat, födémgerendákat csak fából készítettek.

A XIX. század második és a XX. század első felében úgy tűnt, hogy a fa alulmarad az acéllal és a vasbetonnal való versenyben, és kiszorul az építési segédanyagok (zsaluzatok, állványzatok, dúcolatok) területére. A XX. század második felétől azonban fokozatosan visszanyeri építészeti jelentőségét, és ma már a faépítészet reneszánszáról beszélhetünk. A fa széles körű ipari felhasználását elősegíti, hogy

• a fa újratermelődő nyersanyag,
• kitermelése egyszerű, feldolgozása kis energiaigényű,
• természetes, környezetbarát anyag,
• nagyszámú, különböző tulajdonságú fafaj közül lehet az adott célra legmegfelelőbb tulajdonságú faanyagot kiválasztani.

Amikor műszaki alapanyagokról beszélünk általában a nagy szilárdságú és merevségű fémek jutnak az eszünkbe. Számos alkalmazás van viszont amikor egyéb fontos tulajdonságok is előtérbe kerülnek, és ilyen a rugalmasság, a hajlékonyság, a tapadás, melyeknek éppen a nagy szilárdságú és magas merevségű alapanyagok nem felelnek meg teljes mértékben. A gumit a technika és tudomány már régóta használja. Közismert rezgés és ütődés csillapító hatása.

Elasztikus viselkedésének köszönhetően képes rugalmas kapcsolatot létrehozni merev és rideg szerkezetek között. Az épületrészek közötti dilatáció a legtöbbször valamilyen gumi alapú anyag. Mozgásnak vegy rezgésnek kitett csővezetékekbe is szokás szakaszonként úgynevezett gumi kompenzátort beépíteni, mely képes kiegyenlíteni az egyes szakaszok eltérő mozgását, deformációját.

A tömítések is a leggyakrabban gumiból vagy gumi alapú anyagból készülnek. Könnyen defromálható, ezért az érintekző felületek kisebb érdességét kiegyenlíti, ezáltal a szivárgást megakadályozza.

A rozsdamentes acél

A rozsdamentes acél könnyen kezelhető, egyszerűen tisztán tartható, ellenálló anyag. Emellett hűvösen csillogó szépsége is magával ragadó. A nemesacél, vagy inox mind nagyobb teret követel magának a műszaki anyagok között, de most már a modern konyhában, a lakberendezésben, és a gépjárműiparban is.

A tégla, mint hagyományos falazóelem

Máig széles körben alkalmazza a kortárs építészet a téglát, mint hagyományos építőanyagot. A hazai téglaépítészet számára remek mintául szolgálnak többek között a holland, észak-német, brit, svéd és finn téglaházak, melyek minden utazóban jelentős érzelmi hatást kelthetnek, s magyarázható ez az anyag ősi mivoltával, természetességével, valamint a tégla fedetlenségével, ami azt sugallja „Nincs mit takargatnom”. Ez az őszinte nyíltság vonzóvá teszi a házat, és egyben szimpatikussá annak lakóit, legyen szó akár kereskedelmi célokat szolgáló ingatlanról.