Alternatívák a folyékony és gáz halmazállapotú energiahordozók terén

A közlekedés egyre növekvő energiaigényéből fakadó kihívások két párhuzamos megközelítést tesznek szükségessé: az üzemanyagok hatékonyabb használatát és új energiahordozók, alternatív energiaforrások fejlesztését. A hatékonyabb és tisztább üzemanyagok előállítása és átgondolt használata alapvetően érinti a globális közlekedési szektor jövőbeni fejlődését.

A környezetvédelem növekvő fontossága, a fosszilis energiaforrások csökkenése és a közlekedés üzemanyag iránti emelkedő igénye új megközelítésbe helyezi ezt az egész kérdéskört. A különböző tanulmányok eltérő megoldási javaslatokat vetítenek elénk. Ami viszont biztos: a belsőégésű (benzin vagy dízel) motorok ma még meghatározó aránya a közlekedésben már a belátható jövő során megszűnik, és más típusú járművek kerülnek előtérbe, az alternatív energiaforrások jelentősége pedig bizonyosan megnő. Üzemanyagcella, napenergia, PB, elektromos, hidrogén, bio? A fejlesztések több irányban haladnak.

Napjaink egyik kulcsfontosságú feladata, hogy újabb lehetőségeket találjunk az energia hatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak a környezettudatos gondolkodás elterjedése, a fosszilis energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a probléma megoldását, hanem az egyre növekedő energiaárak is.

Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki. A jelentős energiafogyasztásnak a gazdasági következményeken túl környezetkárosító hatása is van. Az energiatakarékos üzemeltetésű lakások építésével, illetve az épület ilyen módon történő felújításával csökkenteni lehet a lakosság energiafelhasználását és ezzel egy időben a meglévő épületállomány fizikai állapota is javul, melynek következtében az értéke növekszik.

Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.

Mit takar a megújuló energiaforrás kifejezés?

Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.

Napkollektor és szélerőmű együttes használata

Napenergia, napkollektor, napelem, naptűzhely

Az épületek, családi házak legmagasabb költségeit az energiaszámlák jelentik. Lassan azonban nemcsak a magas költségek, időnként az akadozó energiaellátás, hanem a környezetre gyakorolt negatív hatás is komoly gondokat okoz. Érdemes ma már odafigyelni, milyen alternatív energiaforrások állnak a rendelkezésünkre.

A legtisztább és az egyik legígéretesebb megújuló energiaforrás a napenergia. Ebből hőenergiát napkollektorokkal, míg elektromos energiát napelemekkel lehet előállítani.

A környezetvédelmi és ózonmegóvási törekvések, valamint a mostanában szélsőségessé váló időjárási viszonyok kapcsán napjainkban egyre gyakrabban beszélünk a megújuló energiaforrások kiaknázásának fontosságáról. Jelenleg talán a szélenergia hasznosítása a leginkább élenjáró és kézenfekvő energiaforrás az alternatív lehetőségek közül.

Az energetikai tanúsítvány - vagy más néven a lakcímke, kevésbé helyesen energiatanúsítvány - megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása, alapvető célja, hogy az épületek kevesebb energiát igényeljenek. Ilyen tanúsítványt energetikai auditor állíthat ki.

A közelmúltban (2008-as év második fele) elkészült és hatályba lépett az épületek energetikai tanúsításának rendjét rögzítő jogszabály. Magyarországnak - hasonlóan a többi uniós tagállamhoz - 2009. január 1-től kell alkalmaznia a jogszabályt.

Már 2006-ban hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az új épületek energetikai követelményeit és a tanúsítás alapelveit írja elő. Azóta az épületek e követelmények alapján épülnek. Az új kormányrendelet előkészítése 2004-től szakmai szervezetek bevonásával történt. Fontos szempont volt olyan szabályok kialakítása, amelyek alkalmazása a lakosságra a lehető legkisebb anyagi terhet rója.

A DSC technológia

A DSC egy harmadik generációs fényintenzitás hatására elektromosságot termelő rendszer, mely a mesterséges fotoszintézis elvén alapszik. A rendszert üveg vagy fém felületen lehet a legjobban alkalmazni. A nanotechnológia bevetésével létrehozott réteg a sima felületeken egyszerűen kialakítható. A végeredmény egy napenergia hasznosításra alkalmas nagy egybefüggő felszín, mely felhős, ködös körülmények között is képes ellátni feladatát.

A Dyesol egy olyan, ablakra felszerelhető innovatív napelem, ami a legígéretesebb találmány a szilikon felfedezése óta. A DSC kifejezés angol eredetű, a Dye Solar Cell szavakból került összevonásra.
Ez egy teljesen új technológia, mely ideálisan alkalmazható függőleges felületeken is, akár félárnyékos körülmények között is.