Fűtési rendszerek - Amire érdemes odafigyelni

A leggyakrabban használt fűtési rendszerekkel szeretnénk megismertetni az olvasót, hogy a leghidegebb télben is kellemes, meleg legyen a lakás.
Fűteni ugyanis kell! Míg a háztartások teljes energia szükségletüknek 15 százalékát melegvíz előállításra, s csupán 2 százalékát használják világításra, addig az energiaszámlánk kereken 70 százalékát a fűtés költségei teszik ki. Ezért is nagyon fontos, hogy a fűtési technológiát körültekintően alakítsuk ki.

A fűtési szezon kezdetén kiemelt óvatossággal kell eljárni!

A szén-monoxiddal összefüggésbe hozható balesetek fő okai között található a gázkészülékek karbantartásának hiánya, a levegő-utánpótlást akadályozó, fokozott légzárású nyílászáró szerkezetek alkalmazása, illetve a gázkészüléknek páraelszívóval és egyéb tüzelőberendezéssel történő egyidejű üzemelése.

Falfűtés, a takarékos megoldás

Képzeljenek el egy lakást, amelyben sem fűtőtestek, sem pedig légkondicionáló berendezések nincsenek. Sőt, a fűtésre lényegesen kevesebb energiára van szükség, mint a hagyományos rendszereknél, nyáron pedig ugyanez a rendszer gondoskodik a kellemesen hűs szobahőmérsékletről. A falfűtés-hűtés egyre nagyobb teret hódít, nem véletlenül. A falfűtés és falhűtés rendszerek igazán korszerűnek, takarékosnak és kényelmesnek számítanak.

Drágább kivitelezés, olcsóbb fenntartás. A passzívház lehet az egyik megoldás a növekvő energiaárakra és a klímaváltozás problémájára. 

Hiába lehet a passzívházakkal töredékére csökkenteni az éves fűtési költséget, mégsem terjednek Magyarországon, mert építésük 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományos családi házakhoz képest - derült ki két különféle passzívház-technológia képviselőinek megkérdezésekor.
Ez az új házépítési technológia akkor terjedhetne el Magyarországon is, ha olyan állami támogatást nyújtanának az építőiknek, mint Németországban és Ausztriában, ahol a tartományok segítik a passzívházak építőit. Az ottani szabályok szerint a legfeljebb négy hálószobás, 150 négyzetméteres, úgy 200 ezer euróba kerülő családi ház után vehető igénybe 30 százalékos kedvezmény. A támogatás feltétele, hogy a házat egy év alatt 15 kWh energiával ki lehessen fűteni négyzetméterenként. A légtechnikai rendszerbe (hőcserélőbe) beépített fűtésrásegítés azonban csak megújuló energiaforrásból származhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napelemeket tesznek a ház tetejére. Az így termelt energiát folyamatosan átveszi a szolgáltató, majd amikor szükség van rá, akkor a hálózatból használ fűtésre villanyáramot a ház.

A címben szereplő téma kiemelt biztonságtechnikai kérdés a legtöbb gázüzemű fűtőberendezéssel rendelkező háztartásban.

A tökéletlen égés egy rettegett veszélyforrást rejt magában, a szénmonoxid kialakulást. Tökéletlen égés pedig a füstgáz nem megfelelő elvezetéséből, vagy az égéshez nem elegendő mennyiségű oxigén biztosításából adódhat a legtöbb esetben. 

A szakmában ma már elfogadott alapelv, hogy az égési levegő ellátás és égéstermék-elvezetés összefügg. Ezt fejezi ki az úgynevezett kéményáramkör fogalma, amely szerint a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő-ellátását, a készülék égésilevegő-ellátását és az égéstermék elvezetését egy egységként kell kezelni és összefüggésüket figyelembe véve méretezni.

A füstgáz elvezetés megoldásainak, a kémények műszaki, technikai követelményeinek összefoglalása

Magyarországon sajnálatosan nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át nemigen foglalkoztak a karbantartással, felújítással. A helyzetet pedig tovább rontotta a korszerű gáztüzelés robbanásszerű elterjedése. A gáz égéstermékének lényegesen alacsonyabb kilépő hőmérséklete és magasabb vízgőztartalma okozta a kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek, megakadályozva az égéstermék távozását.
Ezért a különböző igénybevételű kéményeknek a korom-lerakódási, kondenzvíz kicsapódási veszély miatt jól kiégethetőknek, azaz a nagyon magas hőmérsékletet is ki kell bírniuk, de az alacsony égéstermék gáz-hőmérséklet problémáját is tartósan meg kell oldaniuk.

Lehetőségek és tippek, melyekkel csökkenteni lehet a fűtési költségeket

Hazánkban az éghajlati viszonyok miatt átlagosan 7 hónapon át kell fűtenünk lakásainkat, mely nem kis anyagi nehézséget jelent ezekben a hónapokban. Ezért mindenképpen érdemes azokat a lehetőségeket kiaknázni, melyekkel csökkenteni lehet a fűtési költségeket.

Ingatlanunk hűtése

Amíg az év téli felében a fűtéssel vagyunk elfoglalva, nyáron szembetalálkozunk az újabb kihívással. Amikor a kellemes tavaszi napsugárzást felváltja a nyári hőség, elkezdünk a megoldások után kutatni. Nem mindegy azonban, hogyan védekezünk ellene.

Sokat fűtünk! Magyarországon közel másfélszer annyit költünk lakásunk vagy irodánk egy négyzetméterének fűtésére, mint az Európai Unió más országai, ugyanakkor nyári energiafogyasztásunk is egyre nő, lassan eléri a téli időszakra jellemző értéket. A nyári melegrekordok idején nagyvárosainkban az egyre elviselhetetlenebb forróság miatt egyre többen vásárolnak akciós, rossz hatásfokú légkondicionálókat, amelyek hosszú távon erőteljesen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz. A nyári kánikulában jól jöhetnek az alábbi ötletek, hogyan tehetjük kellemesen hűvössé lakásunkat.