A füstgáz elvezetés megoldásainak, a kémények műszaki, technikai követelményeinek összefoglalása

Magyarországon sajnálatosan nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át nemigen foglalkoztak a karbantartással, felújítással. A helyzetet pedig tovább rontotta a korszerű gáztüzelés robbanásszerű elterjedése. A gáz égéstermékének lényegesen alacsonyabb kilépő hőmérséklete és magasabb vízgőztartalma okozta a kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek, megakadályozva az égéstermék távozását.
Ezért a különböző igénybevételű kéményeknek a korom-lerakódási, kondenzvíz kicsapódási veszély miatt jól kiégethetőknek, azaz a nagyon magas hőmérsékletet is ki kell bírniuk, de az alacsony égéstermék gáz-hőmérséklet problémáját is tartósan meg kell oldaniuk.

A korszerű kémény követelményei:

• minden tüzelőanyagra alkalmasnak,
• savállónak,
• kiégés biztosnak,
• nedvességgel szemben tartósan ellenállónak kell lennie.

A modern kéménytechnika rendelkezik ezen adottságokkal. Bármelyik új kéménynek ebből a szempontból nem csak az adott időpontban meghatározott követelményeket kell kielégítenie, hanem a jövőbeni megismerhető fejlesztésekre is alkalmasnak kell lennie.

A jó kémény ismérve:

• jó huzattal rendelkezik,
• tűzbiztos,
• a nedvességgel szemben ellenálló,
• korrózióálló,
• garantáltan hosszú élettartamú,
• egyszerű szerelésű.

A kazángyártók folyamatosan fejlesztik termékeiket, így ezek hatásfoka egyre magasabb lesz. Gáztüzelés esetén a hatásfok javulás a kondenzációs és ezáltal a kéménykorróziós veszély növekedését is jelenti, ezért célszerű béleltetni meglévő kéményeinket. Amennyiben univerzális megoldást akarunk, azaz valamennyi tüzelőanyagfajtához alkalmas bélelést szeretnénk, akkor a samott, a kerámia, az önhordó beton béléscsövek, valamint a szilárd tüzeléshez is engedélyezett saválló acél béléscső az ajánlott.

A kéménytípusok
Az egyhéjú kémény a tüzelőberendezések magas égéstermék gáz-hőmérséklete miatt évtizedeken át problémamentesen üzemelt. Az olajtüzelés alkalmazásával következtek be egyre fokozódó mértékben a kéménykárosodások. Az alacsony égéstermék gáz-hőmérséklet, a kismértékű égéstermék gáztömeg-áram és az ezzel kapcsolatos kondenzvíz- és savképződés okozták a legfőbb problémákat. Megoldást ezekre a problémákra a kéthéjú és háromhéjú szigetelt kémények adtak. A legújabb tüzelőberendezések és kazánok az égéstermék gázainak hőmérséklete még alacsonyabb. A jó fűtőértékű kazánok kihasználják az égéstermék gázok kondenzációs hőjét, és a kazáncsonkon kb. 40 oC hőmérsékletű égéstermék gázt bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy a jó hőszigetelés ellenére a kéményben az égéstermék gázok hőmérséklete a vízgőz harmatpontja alatt van és ezzel nem zárható ki a kondenzvíz kicsapódása.

A kémények fajtái anyaguk és építési módjuk függvényében:

• falazott, bélelt kémények;
• előregyártott elemes kémények;
• szerelt kémények.

Falazott kéményeknek nevezzük a falakban, vagy önállóan falazott pillérekben kialakított kéményeket. Kisméretű tömör, égetett agyagtéglából, gondosan kitöltött habarcshézagokkal, szabályos kötésben készülnek. A kéménykürtők általában négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek és legalább fél tégla vastag oldalfalúak. Egy kéménykürtőbe csak ugyanazon szintről vezethető be két vagy három füstcső. A kémények tetősíkon kívüli magassága magastető esetén 80 centiméter, lapostető esetén legalább 120 centiméter. A kéménytestet a tetőtéren kívül nagyobb falvastagsággal készítik annak érdekében, hogy a füstgázok a hidegebb térben hirtelen ne hűljenek le. A kémény fejét az időjárási hatások ellen kőből, műkőből vagy helyszínen készített beton fedkővel védik.

A falazott kéménykürtők építését ma már csak a teherhordó falazattól mozgási hézaggal elválasztott, és az égéstermékek okozta korrózió ellen védett bélésű megoldásokkal engedélyezik. A bélelés módját a kürtő állapota, helyzete és mérete határozza meg.

Az előre gyártott elemes kémények könnyűbeton köpenyelemekből készülnek, melyeknél bélésként samott béléscsövet és szigetelőanyagot is alkalmaznak. A könnyűbeton köpenyelemeket mész-cement habarcsba ágyazzák. Az előre gyártott kémény légáramlási szempontból ideális geometriájú. Az összes elem: a füstcső, tisztítóajtó csatlakozó és ajtó, kéményfej, füstcsőcsatlakozó, kondenzvíz elvezető, levegő bevezetőrács, szigetelőanyag, köpenytégla és még a hézagoló anyag is készen kapható. Ez a típusú kémény levegőcsatornával is rendelkezik. Az előre gyártott kémények típusválasztéka oly széles, hogy akár kétlyukú, a gáz és kandallófűtéshez használható fajtái is kaphatók egy köpenyelemként, sőt e kettő között külön levegőnyílással is egybeépítve, mellyel egy zárt helyiség szellőztetését is megoldhatjuk. Tehát a házunk kétféle fűtési igényéhez a füstkivezetést és a mellékhelyiség szellőztetését egy kémény is elvégezheti.

Szerelt kémények esetén a béléscsöveket hőszigeteléssel és fém anyagú szerkezettel veszik körül oly módon, hogy merev szerkezet keletkezzen. A falakhoz, födémekhez szabadon rögzítik, vagy elfalazzák.

A fűtés és a kémény egy rendszert képez
A jól megválasztott kémény optimális kiegészítőként hozzájárul a fűtőberendezés környezetkímélő és energiatakarékos működéséhez. Családi házhoz legalább két kéményt célszerű terveztetni. Egy főkéményt a tényleges fűtési, melegvíz-ellátási rendszerhez, és egyet a nappalihoz egyedi szilárdtüzelésű fűtőberendezéshez, mint a kandalló, cserépkályha vagy a kemence. Tervezéskor gondoljunk arra is, ha a fűtési energiát korlátozzák, vagy rendkívül megdrágul, ezért már az építkezéskor olyan megoldást célszerű keresni, hogy a házunk fűtését és melegvíz ellátását a megváltozott körülmények között is biztosítani tudjuk. Ha ősszel és tavasszal cserépkályhával vagy kandallóval fűtünk energiát takaríthatunk meg. Amennyiben néhány év múlva gyermekeink számára kívánjuk beépíteni a tetőteret, azt külön fűtési rendszerrel tudjuk üzemeltetni, ha van egy tartalék kéményünk.

Hány kéményre lesz szükségünk?
A korszerű technika és a legmagasabb fokú hasznosság jól átgondolt kombinációja az, amire a ma épülő háznak szüksége van.
A fő fűtőberendezés kéménye. A központi fűtés füst- és szennygázainak elvezetésével egy univerzális kémény segítségével bármikor áttérhetünk a leggazdaságosabb fűtőanyagra és meg tud felelni a fűtéstechnika jövőbeli követelményeinek is.
A lakószoba kéménye: Megteremti a kandalló, kályha vagy kemence utólagos beépítésének lehetőségét, így előre szavatolja a kényelem és a meghittség érzetét.
A biztonsági kémény: A biztonsági kémény lehetőséget ad egy újabb fűtőberendezés csatlakoztatására, hogy újabb lakóterülettel tudjuk bővíteni a házunkat.
A többfunkciós kürtő: Számtalan felhasználási lehetőséget kínál intelligens módon. Mindenféle vezeték elfér benne: a nyílászáróval nem rendelkező helyiségek szellőztetése, a tetőn elhelyezett napkollektor csatlakozó elvezetése.

A kémények méretezése
A kémény megfelelő méretezéséhez két ismérv szükségeltetik: az egyik a lakótér mérete köbméterben, a másik pedig a fűtés típusa. A nem jól méretezett kémények gyakran okoznak problémákat, melyek utólag már kevésbé orvosolhatók, ezért már a tervezésekor érdemes erre figyelmet fordítani és eldönteni a fűtési módozatot.
A szűk kémény: nem tudja az összes füstgázt elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat.
A bő kémény: a füstgáz a tágas hely miatt lassan halad felfelé, ezért van ideje lehűlni. A lehűlt füstgáz rontja a huzatot és kiválik belőle a savas víz.
A túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa.
A túl magas kéményben túl sok időt tölt a füstgáz és lehűl.

Kéményproblémák
Az 50-70°C között megkezdődik a víz kicsapódása, az így keletkező folyadék savas kémhatású. A kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben 15-16 C°-ot méterenként. Bármilyen fűtőanyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz. Ha a kémény belső területe nem saválló, a savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, melynek eredményeként a vakolat és a téglák közti habarcs szétmaródása után a nedvesség - esetleg lerakódott kormot, kátrányt is feloldva - megjelenik fal külső felületén is. A hőszigetelés nélküli kéményeket a hideg falakon a füstgázból lecsapódó savas nedvesség teszi tönkre, ezért minden esetben szigeteljük a kéményünket!

Kapcsolódó témák:

Energia

Fűtés, hűtés