Drágább kivitelezés, olcsóbb fenntartás. A passzívház lehet az egyik megoldás a növekvő energiaárakra és a klímaváltozás problémájára. 

Az ilyen könnyűszerkezetes ház falában 16 centiméter vastagszálas hőszigetelő anyag található, kívülről pedig 10 centiméter vastag grafitos polisztirol borítja az épületet (hagyományos expandált polisztirolból - például Austrotherm - 15 centiméter vastag kell a külső dryvit vakolathoz). A födémek 30 centiméter vastag szálas anyaggal hőszigeteltek, de a földön lévő padlóban is van 25 centiméternyi hőszigetelés. Átadás előtt a készházat feltöltik levegővel 0,5 bar nyomásig, és ezt úgy kell tartania, hogy egy óra alatt legfeljebb háromszor cserélődhet a levegő a hőcserélőn keresztül, mivel ez is szükségszerű velejárója a gépészetnek (az elszívott használt levegő hőcserélőn keresztül adja át a hőjét a beáramló friss levegőnek). Idehaza ez a technológia hagyományos készház bruttó négyzetméterárához képest körülbelül 15 százalékkal drágább.

Ennek a termográfiai vizsgálatnak a felvételén jól látszik a különbség
a rosszul szigetelt épület (világos, élénk és meleg színek a bal oldalon),
valamint a jól szigetelt passzívház között (jobb oldalon)

Egy ilyen 150 négyzetméteres családi ház fűtési energiaigénye egy szezonban legfeljebb 2250 kWh, amely a mai elektromos energia árakon 90 ezer forintba kerül. Amennyiben egy ekkora, hagyományos technológiájú házat gázzal fűtünk, akkor másfél - átlagos - téli hónapban rúg ekkora összegre a gázszámla. Így a 6-8 millió forint többletberuházással áll szemben az évi 400-500 ezer forintos fűtési díj megtakarítás (mai árakon számítva). (Amennyiben napelem adja a fűtéshez szükséges villanyáramot, akkor gyakorlatilag ingyen van a téli fűtés).

Az Európai Unióban felhasznált energia mintegy 40%-át a lakások, irodaépületek és egyéb létesítmények komfortjának biztosítására fordítják, nem pedig termelésre. Köztudott, hogy például a légkondicionálók tömeges elterjedése közvetetten hozzájárul a klímaváltozást okozó szén-dioxid kibocsátás növekedéséhez. A csökkentés nemcsak a nagy kibocsátók kötelessége, immár a lakóépületeket is úgy kell átalakítani, hogy azok minél kevesebb energiát használjanak fel, vagy megújuló energiaforrást hasznosítsanak a működéshez. Számos intézet és vállalkozás foglalkozik már a témával Európa országaiban és kidolgozták a nulla fűtési költségű házak elvét, és azt a gyakorlatban is megvalósították.

Az ISORAST Energiabarát Passzívház Építőrendszer magyarországi forgalmazója a Pegazus "MM" Kft. alkalmazza a megfelelő - más országokban már bevált - technológiát a hasonló házak építéséhez.
Maga a technológia olyan Neopor elemekből áll, amelyeknek belül vékonyabb, kívülről vastagabb az anyaguk és a két részt - szintén Neoporból való - bordák kötik össze. A bordák közé öntik a vasalt betont, amely a fal "tartását" adja, míg a Neopor hőszigetel. Az épület légtömörségét "Blower Door" teszttel vizsgálják meg, hogy az épületben megtermelt meleg ne szökhessen ki a nyílászárok melletti réseken. A külső Neopor vastagságától függően a falak hőátbocsátása (U-értéke) 0,12-0,1 W/m2K - egy mai 38 centiméter vastag égetett agyag falazóblokk hőátbocsátása 0,4-0,5 körüli. (A hőátbocsátás azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi falfelületen hány watt energia halad át egységnyi idő alatt akkor, ha a fal belső és külső felülete között egy Kelvin [K] a különbség. A Kelvin abszolút értékben megegyezik a Celsius fokkal, de nem a víz olvadáspontja, hanem az abszolút nulla fok a skála induló pontja.)

Az ISORAST szerkezetet a német Passivhaus Institut minősítette és az ebből épített ház garantáltan kifűthető - évenként és négyzetméterenként - 15 kWh energiával. Ehhez az ablakok háromrétegű üvegezéssel ellátottak és azok hőátbocsátása 0,6-0,7 W/m2K, ami jobb, mint egy kisméretű tömör téglából rakott 38 centiméter vastag falé. (Egy hagyományos, téglából épült családi ház fajlagos energiafogyasztása a 300 kWh-t is meghaladhatja négyzetméterenként egy évben).

A Pegazus "MM" Kft. ezzel a technológiával négyzetméterenként nettó 180 ezer forinttól vállalja a házak szerkezeteinek az elkészítését, a kulcsra kész nettó ár pedig 238 ezer forinttól indul, de támogatják az önerős építést, amivel a költségeket lehet lefaragni. A szerkezetkész ár tartalmazza a falszerkezetek mellett a szintén passzív ház minősítéssel rendelkező ablakokat, valamint a légtechnikát is.

Gázos ablakok
A ház nyílászárói három üveglapból állnak és a lapok közötti tér a levegőnél gyengébb hővezető képességű nemesgázzal van megtöltve. Emellett a külső ablaktábla hővisszaverő rétegbevonata biztosítja, hogy a meleg levegő a lakótérben marad.

Nincs fűtőtest
A nulla fűtési költségű házban nincs szükség fűtőtestre, mivel a fűtés ugyancsak az ablakba lett elhelyezve. A három üveglapos nyílászáró belső lapját egy láthatatlan, lehelet-vékony, elektromosan vezető fémlap borítja. Nagyon alacsony hőmérséklet esetén a fűtés bekapcsol és kisfeszültségű áram hatására a fémlap úgy viselkedik, mint egy fűtőszál. Ennek eredményeként a fűtőablak kellemes hőt sugároz a lakótérbe. A fűtés bekapcsolásából adódó költséget a ház maga gazdálkodja ki a nap energiájának segítségével. A tetőn elhelyezett napelemek áramot termelnek, amit betáplálnak a hálózatba. Az ezért járó visszatérítés fedezi a lakások fűtési költségeit. A ház maga gondoskodik a melegvízről is a déli homlokzaton elhelyezett napelem táblák által termel energia felhasználásával.

Energiatakarékosság minden szinten
Egy többlakásos társasház évente átlagosan 25 liter fűtőolajt használ fel négyzetméterenként. Egy 80 négyzetméteres lakás 7 literes fogyasztásra való átalakítása évente 1440 liter fűtőolaj megtakarítást eredményez és 4,6 tonna széndioxidtól mentesíti a környezetet.

Lényegesen csökkenthető a hazai széndioxid kibocsátás
Magyarországon évente 30 milliárd forint értékben zajlik olyan munka, mely a régi építésű lakóépületek épületenergetikai korszerűsítését célozza. A külföldi példa követendő lehet Magyarország számára is, hiszen a háztartások fűtéséből évente mintegy 10,3 millió tonnányi CO₂ kibocsátás származik.

Magyarországon 2008. január 1-től kormányrendelet szabályozza az épületek energetikai minősítésének módját. Az uniós normáknak megfelelő épületenergetikai követelményeket szabályozó rendelet pedig már 2006-tól érvényben van. Az új épületek már nem lehetnek értelmetlenül energiapazarlók. Az ilyen létesítmények ugyanis egyszerűen nem kapnak építési engedélyt. Az épületek így a lakóépületek is energiatanúsítványt kapnak majd, mely jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét.

A 3 literes ház projekt - minta a világnak
A passzívház technológiákkal foglalkozó cégek és szervezetek tevékenysége már évek óta igazolja, hogy a megfelelő komponensek használatával lehetséges a házakat és a lakásokat energiatakarékos módon megépíteni, illetve modernizálni. A 2001-ben elindított "3 literes ház" kísérleti projektje nemzetközi mintává vált és az energiaértékek még túl is teljesítették a várakozásokat: a három literes házban az energiafelhasználás egy négyzetméter lakásterületen 2,6 liter fűtőolaj évente. 2005-ben egy régi bérház felújításával bebizonyosodott, hogy egy 100 évesnél régebbi lakóháznak sem kell szükségképpen energiafaló épületnek maradnia. Az 1892-ben épített ház az átalakítás után csupán évi hat liter fűtőolajat fogyaszt egy négyzetméter lakásterületen. Nemrég egy németországi cég - a Luwoge Consult - Ludwigshafen Brunck városnegyedében 46 új városi sorházat épített az 1 literes szabvány szerint. A város Pfingstweide városrészben álló nulla fűtési költségű ház pedig már a költség- és energiatakarékos otthonok új hírnöke.

Házak háromliteres fogyasztással
Terjednek az ökoházak és az ökofalvak

Az energiatakarékos üzemeltetésű épületek – melyeket szokás az öko- és egyéb, például a nálunk még nemigen ismert „háromliteres” és „passzív házak” névvel is illetni – építésének legfőbb célja az, hogy csökkentse a lakosság energiafelhasználását. Erre pedig szükség van, hiszen Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki.

Az energiafogyasztás ilyen mértéke mind nemzetgazdasági, mind lakossági szinten magasabb, mint Nyugat-Európában. Szemléletformálásra van tehát szükség az energiaforrások korlátozott mennyisége, a kimerülőben lévő készletek és nem utolsósorban az egyre növekedő energiaárak miatt. Ezért a környezetbarát építkezés mellett ma már az épületek környezetbarát, energiatakarékos üzemeltetése is egyre inkább előtérbe kerül.

Nálunk az ökoháznak többféle fajtájával találkozhatunk Hárskúton, Galgahévízen, Gyűrűfűn vagy Visnyeszéplakon. Ezek kialakítása sok részletben különbözik egymástól, azonban a lényeg betartása a fontos. Ez pedig nem is annyira a pénz kérdése, mint a szakértő tervezésé és a szigorú technológiai fegyelemé.

A háromliteres házak egyébként olyan épületek, melyek energiafelhasználása kevesebb mint 30 kWh/m². Ez évente és négyzetméterenként 3 liter fűtőolajat vagy 3 köbméter földgázt jelent. Ennél szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a passzív házaknak, melyek éves energiaigénye kevesebb kell legyen, mint 15 kWh/m². Ez az érték kevesebb mint 10 százaléka egy hagyományos családi ház energiaigényének.

***

Nemcsak a pénztárcánkat terheljük meg még jobban a téli időszakban a korszerűtlen rendszerek fenntartásával, vagy a korszerű rendszerek figyelmetlen használatával, hanem a környezetet is. A környezet számára a megújuló energiaforrásokkal történő fűtés az ideális, azaz a napkollektor, a hőszivattyú vagy a biomassza alkalmazása.

Az ilyen rendszerek telepítése azonban elég költséges még új építésű házak esetében is, Magyarországon pedig még a hagyományos fűtési rendszerek uralkodnak, így általában kazánból, csővezetékből és egy valamilyen lakáson belüli fűtőtestből állnak. Még a kondenzációs gázkazánok sem terjedtek el, melyek tisztán égetik el a földgázt, s az égéstermékek és füstgázok hőjét is tudják hasznosítani. Ezáltal a kéményen keresztül szinte csak vízgőz távozik. Megfelelőek azonban a vegyes tüzelésű kazánok is, melyekben biomasszát is lehet égetni.

De mit is tehetünk a fűtésszámla csökkentése érdekében? Először is nem szabad túlfűteni a lakást, vagyis 18-20 fokra kell beállítani a hőmérsékletet. Egy foknyi csökkentés 15 ezer forintnyi költségmegtakarítást jelent egy fűtési időszak alatt. Érdemes szigetelni az ablakok, ajtók kereteit is, valamint kicserélni ablaküvegünket vékony, átlátszó nemesfém réteggel bevont hőszigetelő üvegre.

Egy levegős rendszer is 15 százalékos fogyasztásnövekedést okoz, ezért érdemes figyelni arra, hogy mikor csobog a fűtőtest, s ilyenkor megszüntetni a víz keringésének akadályát. Azzal viszont nem nyerünk semmit, ha nem fűtjük a nem használt helyiségeket, ugyanis a falak kihűlnek, s a hideg, nedves felületet nehezebb később felfűteni. Ezért inkább tartsuk itt is folyamatosan alacsony szinten a hőmérsékletet. Érdemes kihasználni a napsütéses napokat arra, hogy lejjebb tekerjük egy-egy fokkal a fűtést, mivel így 6 százalékkal mérsékelhetjük a fogyasztást. Este pedig behúzhatjuk a nehéz anyagból készül sötétítőfüggönyt, mely megakadályozza, hogy a meleg az ablakon át távozzon.

A passzívházakkal kapcsolatos további információkért kérjük forduljon megfelelő szakemberhez.

Kapcsolódó témák:

Energia

Fűtés, hűtés