Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1931-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule hallgatójaként gépészmérnöki oklevelet szerzett. Utána 2 évig a zürichi műszaki egyetem egyik tanszékén a szilárdságtan speciális területeit tanulmányozta kutatóként.

Hazatérve önálló mérnöki tevékenységet folytatott, mind tervezőként, mind tanácsadóként.

Az 1940-es években kidolgozott egy újszerű hűtési eljárást az erőművek és ipari létesítmények víz nélkül, levegővel történő hűtésére. A hűtőrendszer a "Heller-System" néven azóta világszerte ismertté és elismertté vált. A rendszerben alkalmazott speciális, úgynevezett apróbordás alumínium hőcserélő, a Forgó-féle hőcserélő, Heller László zürichi évfolyamtársának, barátjának és munkatársának, Forgó Lászlónak a munkája. Ez a hőcserélő olcsón és viszonylag kis méretek mellett tudja átvinni a hűtendő meleg víz hőenergiáját a hűtő levegőbe. Pontosan ezért szokták a világ más táján is Heller - Forgó rendszer néven említeni.

Úttörő elvi munkát végzett az entrópia addig inkább fizikai jellegű fogalmának a technikai és tervezői gyakorlatba történő bevezetése terén. Az új elvek alkalmazásával jelentős javaslatokat dolgozott ki, például atomerőművek körfolyamataira. További, az egész világ technikai fejlődésére ható kezdeményezései közül említésre méltó: a gázturbina, mint ipari hőforrás; a nukleáris és fosszilis energia kombinált felhasználása; két munkaközeg alkalmazása erőművek körfolyamatában.

1951-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Budapesti Műszaki Egyetemre. Tanítványai közül itthon és külföldön igen sokan elismert szakemberré váltak.

1951-ben Kossuth-díjat kapott.

Kapcsolódó témák:

Híres magyar feltalálók

Híres magyar fizikusok

Híres magyar mérnökök

Forrás: Wikipédia - Heller László

A cikk tartalma felhasználható a GFDL feltételei szerint.