Magyar fizikus, vegyész, doktor.

1916 őszén érettségizett 1921-ben vegyész oklevelet szerzett Bernben. 1923-ban Budapesten doktorált fizikából, majd a Postakísérleti Állomáson fizetés nélkül dolgozhatott. Három év telt el, amíg itt mérnöki álláshoz jutott.

1926 és 1940 között mérési módszereket dolgozott ki, több tucat cikket publikált a legfontosabb folyóiratokban. Az 1928-ban avatott Magyar Rádió önálló stúdiójának akusztikai terveit ő készítette. 1935-ben a nagyzenekari előadásokra kiépített 6-os stúdió akusztikai kialakítását is ő tervezte.

1961-ben Nobel-díj kitüntetésben részesült.

Magyar fizikus, matematikus.

A családnak több ismert tagja is volt, így Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő.
A fővárosban 1909 és 1913 között volt a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója.

Magyar fizikus, matematikus, természetjáró.

Egyetemi tanulmányait Heidelbergben folytatta, matematikát és fizikát tanult, majd itt doktorált. 1872-ben a pesti egyetem elméleti fizika tanszékére, majd Jedlik nyugdíjazásakor 1878-ban az egyetem Kísérleti Fizika Intézete professzorának nevezték ki.

Tudományos tevékenysége mellett a hazai természetjárás egyik kiemelkedő alakja is egyben.

Eötvös-törvény, Eötvös-inga, Eötvös-effektus. Nevét többféle formában őrzi ma is a fizikatudomány. Eötvös-inga nevű műszere a Párizsi Világkiállítás Nagydíja elismersében részesült.

Farkas Gyula

Sárosd, 1847. március 28. - Pestszentlőrinc, 1930. december 27.

Magyar fizikus, matematikus.

Sárosdon született, a győri Bencés Gimnáziumban tanult. Jedlik Ányos hatására a természettan-vegytan szakra iratkozott az egyetemen. Főnemesi családoknál házitanítóskodott, de inkább volt pártfogolt barát, mint alkalmazott.

A termodinamika területén alkotott különösen kiemelkedőt.

Magyar fizikus.

A fizika néhány nehéz, ámde alapvető kérdését feszegető fizikus volt, akinek hatása a fizikusok gondolkodására elsősorban a problémák igényes megfogalmazására való törekvésben érhető tetten.

A kvantumelmélet, kvantumfizika, mikrofizika, termosztatika területein tevékenykedett első sorban.

Hell Miksa

Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14.

Magyar fizikus, csillagász.

Hell Miksa, vagy Maximilian Hell selmecbányai bányászcsaládban született. 18 éves korában belépett a jezsuita rendbe. A rend a bécsi egyetemre küldte további tanulmányok folytatására. Bécsben, a Joseph Franz vezette obszervatóriumban végzett munka során ébredt fel érdeklődése a csillagászati kutatások iránt.

Jedlik Ányos István

Szimő, 1800. január 11. - Győr, 1895. december 13.

Magyar fizikus.

1822-ben avatták doktorrá, majd győri líceumba helyezték. 1831-ben került a Pozsonyi Akadémiára, ahol 1839-ig tanított fizikát, természetrajzot és mezőgazdaságtant. 1839-től kezdve 1878-as nyugállományba vonulásáig a pesti Tudományegyetem Fizika-Mechanika Tanszékének professzoraként fejtette ki tevékenységét.

Neve összefonódik a villám delejesség, a dinamó, a szódavíz és az ívfény fogalmával.

Magyar gépészmérnök, fizikus, feltaláló.

1898-ban megnyerte az Eötvös Loránd alapította matematikai tanulóversenyt. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen folytatta, 1902-ben kitűnő minősítéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. Bánki Donát tanszékén lett tanársegéd, ahol az első tudományos problémakör, ami lekötötte érdeklődését, a nyomott rudak kihajlásának kérdése volt.

Rendkívül sokoldalú és termelékeny tudós volt. Találmányai és munkássága a repülés témája köré csoportosíthatóak. Légcsavar, helikopter, örvényáram, turbulenciaelmélet, lökhajtás, torlósugárhajtás, űrkutatás, szuperszonikus repülés, aerodinamika, áramlástan, örvénysor.

Kempelen Farkas

Pozsony, 1734. január 23. - Bécs, 1804. március 26.

Magyar fizikus, matematikus.

Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.

Alkotásai közül kiemelkedik a sakkautomata, a beszélőgép, és a vakok megsegítésére kialakított domború betűs írógép.

Magyar fizikus, kémikus, matematikus.

Középiskolai tanulmányait 1913-1921 között a fasori Evangélikus Főgimnáziumban végezte, Wigner Jenő osztálytársaként. Érettségi után tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen 1921-24 között, majd a zürichi Eidgenössische Technische Hochschuleban (ETH) 1926-ban vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Egyidejűleg a budapesti Tudományegyetem bölcsészkarát is elvégezte: matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1926-ban doktorált Fejér Lipótnál.

Magyar fizikus, matematikus.

Egyetemi tanulmányait matematika-fizika szakos tanárjelöltként Budapesten, a kir. M. Tudományegyetemen végezte. A Kölcsey Gimnáziumban tanított 1919-től negyedszázadon át. 1945-ben, amikor a Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékén a tanszékvezetői állás Ortvay Rudolf halálával megüresedett, az akkor 61 éves Novobátzky Károlyt hívták meg erre a posztra. 

Nevét a kvantumelektrodinamika témája kapcsán nemzetközileg jegyzik.

Segner János András

Pozsony, 1704. október 9. - Halle, 1777. október 5.

Magyar fizikus, matematikus, kémikus, csillagász, orvos, tanár.

Segner tudományok iránti érdeklődését Bél Mátyással és Mikoviny Sámuellel Pozsonyban kialakult kapcsolata ébresztette fel, akik akkoriban a bécsi udvar megbízásából Magyarország térképészeti felmérését végezték. 

Nevéhez fűződik a csillagvizsgáló állomás létrehozása Göttingenben.

A fizika világában bevezette a deviációs nyomaték fogalmát. Nevét őrzi a Segner-kerék nevű szerkezet.

Kossuth-díjas magyar fizikus, mérnök, professzor.

Az Egyesült Izzóban, Bay Zoltán csoportjában kezdte mérnöki pályáját. Oroszlánrésze volt a Bay-csoport sikeres Hold-radar kísérletében.

Az Elméleti villamosságtan című tankönyvéért, és a gyorsító kialakításában való részvételéért Kossuth-díj kitüntetésben részesült. További könyvei a Villamosságtan, az Elektronfizika, és A fizika kultúrtörténete.

Magyar fizikus, vegyészmérnök, doktor.

Doktori értekezésében az ingadozási jelenségeket vizsgálta termodinamikai szemszögből.
Szilárd egy termodinamikai dolgozatával felkeltette Einstein érdeklődését. Vizsgálataikból több közös szabadalom született, pl.: az Einstein-Szilárd-hűtőgép.

Emellett nevét őrzi a Szilárd-Chalmers effektus elnevezésű jelenség is, illetve nevéhez fűződik a neutronok láncreakciója elméletének kidolgozása.

Ugyan pont az ő tudományos tevékenysége tette lehetővé az atomfegyver megalkotását, de a második világháború végén azért kardoskodott, hogy ne vessék be az új fegyvert.

Magyar fizikus, kémikus, doktor.

Az Egyesült Államokban folytatott kutató munkássága során az atombomba és a hidrogénbomba megalkotásában játszott meghatározó szerepet.

A Trefort utcai Mintagimnáziumba járt, majd 1925-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. 1926 elejétől Németországban, Karlsruhéban folytatta kémiai tanulmányait. 1929-ben Lipcsében már fizika szakon tanult, egyebek közt Heisenberg előadásait hallgatta.

Gamow-Teller tétel őrzi a nevét az utókor számára.

A 20. század derekán a fegyverkezési hajszában az új típusú fegyverek megalkotásával vette ki részét. A magfizika, radioaktív bomlás, atommagfúzió, maghasadás, termonukleáris reakció, fúziósenergia, rakétaelhárító rendszerek, hidrogénbomba voltak elméleti és gyakorlati kutatásainka eredményei.

Nobel-díjas magyar fizikus, kémikus, doktor.

A fasori evangélikus gimnáziumba járt, ahol Neumann János osztálytársa volt. A legnagyobb hatást matematikatanára, Rátz László gyakorolta rá.
Kémiát tanult először a budapesti, majd a berlini műszaki egyetemen. Doktori értekezése Polányi Mihály vezetésével készült, a hidrogénmolekula képződésének kvantummechanikai tárgyalásával foglalkozott, és a kvantumkémia úttörő munkája lett.