ISO 14001 Környezetirányítási Rendszer, a környezettudatos vállalatirányítás

Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek összefogását értjük, amelyek hatással lehetnek a környezetre.
Célja a környezetvédelem jelentőségének hangsúlyozása, a természeti erőforrások megóvása, a szennyezések és kockázatok csökkentése, a dolgozók és a könyéken lakók egészségének megőrzése.

A környezettudatos vállalatirányítás eszközei 

A hazánkban leginkább elterjedt eszközök:

• környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) - ISO 14001 vagy EMAS szerint,
• környezeti teljesítményértékelés - az ISO 14031 szabvány alapján, vagy saját módszerrel, egyszerű mérőszámokkal,
• tisztább termelés, pazarlások megszüntetése, hatékonyság növelése, megtakarítási lehetőségek feltárása,
• környezetbarát termékek, termékfejlesztés, ökocímkézés.

Ma a KIR és a többi felsorolt eszköz alkalmazása önkéntes, a jövőben azonban kötelezővé válhat. És itt most nem csak a hatóságokra gondoljunk; időnként a megrendelők, a zöld szervezetek, vagy a sajtó is elvárják egy önmagát öntudatos cégnek tartó vállalattól, hogy a környezetért és mutasson komoly felelősségérzetet.

Hasonló eszközöket alapjában véve minden cég alkalmaz. Például gyűjti a hulladék elszállításáról a számlákat. Miért is ne tehetnénk hát ezt az egészet rendszerszerűen?

A környezetközpontú irányítási rendszer

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) egy sor konkrét lépésből áll, amelyek egymásra épülnek. Ezek segítségével a szervezet (általában vállalat) elérhet egy világosan meghatározott célt: a környezet megóvását. A KIR alkalmazásával a szervezet úgy alakítja megszokott tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre.

A KIR lépései:

• a környezeti politika lefektetése,
• a környezeti hatások, tényezők kezdeti felmérése,
• jogszabályok áttekintése és betartása,
• konkrét környezeti célok kitűzése, és az elérésükhöz szükséges intézkedések meghatározása,
• feladatok és felelősök kijelölése,
• minden dolgozóra kiterjedő képzés, a környezettudatosságot javító programok,
• megfelelő dokumentáció,
• mérések, folyamatos megfigyelés, javítási mechanizmusok,
• belső és külső felülvizsgálat, audit, tanúsítás,
• belső és külső tájékoztatás, kommunikáció, nyílvános környezeti jelentés (EMAS)

A rendszernek biztosítania kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az EMAS rendelet elvárásai megegyeznek az ISO 14001 szabvánnyal, de néhány ponton az EMAS további követelményeket támaszt.

Környezetbarát termékek

Környezetbarátnak nevezzük az olyan terméket, amely ugyanazt a funkciót képes ellátni, mint a hasonló termékek, de azokhoz képest - legalább egy környezeti jellemzőt tekintve - kevésbé környezetterhelő. Az ilyen termékek fejlesztése már a tervezés során törekszik a környezeti hatások csökkentésére a termék életciklusának minden fázisában, úgy mint nyersanyag-kitermelés, alapanyag-gyártás, szállítás, termelés, értékesítés, felhasználás, hulladékká válás.
Ha a vállalat környezetkímélő módon fejlesztette termékét, e változást érdemes jelölnie a csomagoláson. Erre szolgálnak a  környezetbarát termék emblémák, melyeket alkothat maga a vállalat, de lehet általánosan elfogadott és tanúsított jel is, mely kétséget kizáróan sokkal megbízhatóbb. Magyarországon tanúsított környezetbarát jel az úgynevezett cédrus, de gyakran találkozhatunk a német kék anyallal is.

A vállalat nem csak a tervezést, de termékpolitikájának minden elemét átitathatja környezettudatossággal. E törekvéssel az áttételes környezeti hatásainkat is befolyásolni tudjuk, sőt tudatos hatással lehetünk más piaci szereplőkre is. A felelős gondolkodású vállalat tehát a teljes termék-életciklusra figyel, vagyis a gyártás közvetlen hatásaira és a termék áttételes hatásaira, a termékkel kapcsolatba kerülő többi piaci szereplőre.

Tisztább termelés

A környezetvédelem ma uralkodó felfogása azt a kérdést helyezi középpontba, hogy hogyan lehetne megszabadulni a már megtermelt hulladékoktól és káros kibocsátástól, vagyis a csővégi technológiák alkalmazására fekteti a hangsúlyt. A tisztább termelés célja ezzel szemben a környezetterhelés keletkezésének a megakadályozása, a megelőzés. 

A tisztább termelés hatékonyság növelését, valamint az ember és a környezet veszélyeztetettségének csökkentését próbálja elérni.
Folyamatok esetében a tisztább termelés a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, a veszélyes és mérgező anyagok kiváltását, és az emissziók forrásuknál történő csökkentését jelenti. A termékek esetében az életciklus során okozott környezetterhelés csökkentése áll a középpontban, a nyersanyag kitermelésétől a végső ártalmatlanításig. Szolgáltatások esetében a környezeti szempontok beépítését jelenti a szolgáltatások tervezésébe és kivitelezésébe.

A tisztább termelés megvalósításának gerincét a bemenő és kimenő adatokat tartalmazó anyagforgalmi és energetikai elemzések alkotják.

A tisztább termelés gyakorlati intézkedései:

• változtatás a terméken: anyagtakarékos tervezés, egynemű alapanyagok, természetes alapanyagok, stb.
• gondosabb bánásmód: dolgozók motiválása, munkaszervezés, takarékosság, stb.
• alap és segédanyagok kiváltása: természetes vagy biológiailag lebomló anyagok, környezetkímáló vegyszerek, stb.
• technológiai  változtatás: anyag és energiatakarákos technológiák
• belső visszaforgatás: újbóli felhasználás azonos célra, kaszkád felhasználás, hasznosítás más célra, stb.
• külső újrahasznosítás: struktúrális vagy anyagbeli újrahasznosítás
• visszaforgatás biogén körfolyamatokba: például lebomló anyagból készült termékek, komposztálás, stb.
• ártalmatlanítás: hagyományos (csővégi) környezeti technikák, ha a fenti lehetőségeket már kimerítettük.
  

Kapcsolódó témák:

Minőségügy

Szabványügy