• Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Auto width resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • default color
  • red color
  • green color
ISO 14001 Nyomtatás E-mail

 

A környezettudatos vállalatirányítás

Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek összefogását értjük, amelyek hatással lehetnek a környezetre.
Célja a természeti erőforrások megóvása, a szennyezések és kockázatok csökkentése, a dolgozók és a könyéken lakók egészségének megőrzése.


Az ipari tevékenység jelentős hatást gyakorolhat a környezetre:

  • a gyártási folyamathoz és csomagoláshoz nyersanyagokat vonunk ki a természetből,
  • vizet és energiát használunk fel, 
  • a szállítás során további energiaforrásokat kell felhasználnunk, 
  • az árucikkek hasznos élettartamuk után hulladékká válnak,  a
  •  kereskedelem és egyéb szolgáltatások további környezeti terheléssel járnak.

 

 

A környezettudatos vállalatirányítás eszközei 


A környezettudatos vállalatirányításnak számos eszközét alkalmazhatjuk, ezek között vannak egyszerűbbek és kifinomultabbak.

A hazánkban leginkább elterjedt eszközök:

  • környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) - ISO 14001 vagy EMAS szerint,
  • környezeti teljesítményértékelés - az ISO 14031 szabvány alapján, vagy saját módszerrel, egyszerű mérőszámokkal,
  • tisztább termelés, pazarlások megszüntetése, hatékonyság növelése, megtakarítási lehetőségek feltárása,
  • környezetbarát termékek, termékfejlesztés, ökocímkézés.

 

 

Ma a KIR és a többi felsorolt eszköz alkalmazása önkéntes, a jövőben azonban kötelezővé válhat. És itt most nem csak a hatóságokra gondoljunk; időnként a megrendelők, a zöld szervezetek, vagy a sajtó is elvárják egy önmagát öntudatos cégnek tartó vállalattól, hogy a környezetért és mutasson komoly felelősségérzetet.

Hasonló eszközöket alapjában véve minden cég alkalmaz. Például gyűjti a hulladék elszállításáról a számlákat. Miért is ne tehetnénk hát ezt az egészet rendszerszerűen?

 

A környezetközpontú irányítási rendszer

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) egy sor konkrét lépésből áll, amelyek egymásra épülnek. Ezek segítségével a szervezet (általában vállalat) elérhet egy világosan meghatározott célt: a környezet megóvását. A KIR alkalmazásával a szervezet úgy alakítja megszokott tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre.

A KIR lépései:

  • a környezeti politika lefektetése,
  • a környezeti hatások, tényezők kezdeti felmérése,
  • jogszabályok áttekintése és betartása,
  • konkrét környezeti célok kitűzése, és az elérésükhöz szükséges intézkedések meghatározása,
  • feladatok és felelősök kijelölése,
  • minden dolgozóra kiterjedő képzés, a környezettudatosságot javító programok,
  • megfelelő dokumentáció,
  • mérések, folyamatos megfigyelés, javítási mechanizmusok,
  • belső és külső felülvizsgálat, audit, tanúsítás,
  • belső és külső tájékoztatás, kommunikáció, nyílvános környezeti jelentés (EMAS)

 

A rendszernek biztosítania kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az EMAS rendelet elvárásai megegyeznek az ISO 14001 szabvánnyal, de néhány ponton az EMAS további követelményeket támaszt.

 


A 2001. március 19-i 761/2001 számú Európai Parlament és Tanácsi Rendelet (röviden EMAS) lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség öko-irányítási és auditálási rendszerében.

A rendelet egyfelől leír egy követelményrendszert vállalatok - vagy más szervezetek - számára a környezetközpontú  irányítási rendszerük (KIR) kiépítéséhez, másfelől az EU tagországok számára meghatározza a hitelesítés és ellenőrzés intézményi kereteit. Az EMAS beveztetése leginkább a cégek érdekében áll, ezért önkéntes.

Az EMAS fő eszközei és követelményei:

  • környezetközpontú irányítási rendszer (teljes mértékben ISO 14001 kompatibilis),
  • környezeti teljesítmény javítása, terhelés csökkentése,
  • környezetvédelmi jogszabályok betartása,
  • nyilvános környezeti nyilatkozat (jelentés) kiadása.

Az EMAS 2001 rendelet elődje 1995 óta működik.

 

Környezetbarát termékek

Környezetbarátnak nevezzük az olyan terméket, amely ugyanazt a funkciót képes ellátni, mint a hasonló termékek, de azokhoz képest - legalább egy környezeti jellemzőt tekintve - kevésbé környezetterhelő. Az ilyen termékek fejlesztése már a tervezés során törekszik a környezeti hatások csökkentésére a termék életciklusának minden fázisában, úgy mint nyersanyag-kitermelés, alapanyag-gyártás, szállítás, termelés, értékesítés, felhasználás, hulladékká válás.
Ha a vállalat környezetkímélő módon fejlesztette termékét, e változást érdemes jelölnie a csomagoláson. Erre szolgálnak a  környezetbarát termék emblémák, melyeket alkothat maga a vállalat, de lehet általánosan elfogadott és tanúsított jel is, mely kétséget kizáróan sokkal megbízhatóbb. Magyarországon tanúsított környezetbarát jel az úgynevezett cédrus, de gyakran találkozhatunk a német kék anyallal is.

 

 

 

 

 

A vállalat nem csak a tervezést, de termékpolitikájának minden elemét átitathatja környezettudatossággal. E törekvéssel az áttételes környezeti hatásainkat is befolyásolni tudjuk, sőt tudatos hatással lehetünk más piaci szereplőkre is. A felelős gondolkodású vállalat tehát a teljes termék-életciklusra figyel, vagyis a gyártás közvetlen hatásaira és a termék áttételes hatásaira, a termékkel kapcsolatba kerülő többi piaci szereplőre.

 

Tisztább termelés

A környezetvédelem ma uralkodó felfogása azt a kérdést helyezi középpontba, hogy hogyan lehetne megszabadulni a már megtermelt hulladékoktól és káros kibocsátástól, vagyis a csővégi technológiák alkalmazására fekteti a hangsúlyt. A tisztább termelés célja ezzel szemben a környezetterhelés keletkezésének a megakadályozása, a megelőzés. 

A tisztább termelés hatékonyság növelését, valamint az ember és a környezet veszélyeztetettségének csökkentését próbálja elérni.
Folyamatok esetében a tisztább termelés a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, a veszélyes és mérgező anyagok kiváltását, és az emissziók forrásuknál történő csökkentését jelenti. A termékek esetében az életciklus során okozott környezetterhelés csökkentése áll a középpontban, a nyersanyag kitermelésétől a végső ártalmatlanításig. Szolgáltatások esetében a környezeti szempontok beépítését jelenti a szolgáltatások tervezésébe és kivitelezésébe.

A tisztább termelés megvalósításának gerincét a bemenő és kimenő adatokat tartalmazó anyagforgalmi és energetikai elemzések alkotják.

A tisztább termelés gyakorlati intézkedései:

  • változtatás a terméken: anyagtakarékos tervezés, egynemű alapanyagok, természetes alapanyagok, stb.
  • gondosabb bánásmód: dolgozók motiválása, munkaszervezés, takarékosság, stb.
  • alap és segédanyagok kiváltása: természetes vagy biológiailag lebomló anyagok, környezetkímáló vegyszerek, stb.
  • technológiai  változtatás: anyag és energiatakarákos technológiák
  • belső visszaforgatás: újbóli felhasználás azonos célra, kaszkád felhasználás, hasznosítás más célra, stb.
  • külső újrahasznosítás: struktúrális vagy anyagbeli újrahasznosítás
  • visszaforgatás biogén körfolyamatokba: például lebomló anyagból készült termékek, komposztálás, stb.
  • ártalmatlanítás: hagyományos (csővégi) környezeti technikák, ha a fenti lehetőségeket már kimerítettük.

 

 

Kapcsolódó témák:

Minőségügy

Szabványügy

 

 
Advertisement

Menü

Belépés