Hazánkban ma - a statisztikák szerint - jól képzett szakmunkásokból van a leginkább hiány.

A szakképzés

Ha érettségi után nem egyetemre, főiskolára jelentkezik valaki (vagy nem veszik fel), akkor érdemes szakmát tanulnia. Érdemes egy kis tervezgetésre időt fordítani.

Nem mindegy, hová jár valaki, milyen iskolába, milyen szakmát tanul, és ez mennyibe fog kerülni. A legegyszerűbb, ha az adott középiskola indít iskolarendszeren belüli képzést. Ezek többnyire OKJ-s képzések, a megszokott tanárokkal. Mások más középiskola képzését próbálják ki, esetleg másik városban. Az első képzés mindenki számára ingyenes. Vannak, akik az iskolarendszeren kívül, a piacról választanak. Mindenképp figyelni kell arra, hogy a képzés OKJ-s legyen, és az akkreditáció is fontos.

A szakképzés néhány évvel ezelőtt elindult reformja új filozófiát, szerkezeti megoldásokat és jobban tervezhető pályaképet is jelent.

A rendszerváltozás után mostohagyermekként kezelt oktatási terület igencsak szétzilálódott, mire elkezdődött a konszolidáció, majd pedig a konkrét reformok korszaka. Már jó ideje igaz az, hogy szakmát vagy a szakmunkásképzőknél, vagy érettségi után az iskolarendszeren belüli vagy azon kívüli képzéseken lehet szerezni.

A szakközépiskola már nem ad szakmát az érettségivel, ennek az ideje tehát kitolódott. A leggyengébb láncszem minden bizon­nyal a gyakorlat volt, és a szerteágazó, bonyolult Or­szágos Képzési Jegyzék (OKJ). A képzési jegyzékben szereplő szakmák száma az utóbbi időben jelentősen csökkent, tisztult a kép, a képzések alapja a kompetencia és a modularitás lett, és végre elindulhattak az első Térségi Integrált Szak­kép­ző Központok (TISZK) is.

A jövőben tehát aki szakmát szeretne szerezni, az vagy iskolarendszeren belül (elmélet az iskolákban, gyakorlat a TISZK-eknél), vagy képző cégeknél (amelyekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak) teheti ezt meg, az előrelépés az, hogy lényegesen egyszerűbben, mint korábban.

A hasonló szakmák egymásra épülnek, vizsgáik is egymáshoz igazodnak, rövidebb idő alatt lehet ugyanarra a szintre eljutni, hisz modulokat megspórolva hamarabb tehetők le a megfelelő vizsgák. Lehet részképesítéseket is szerezni, ha arra van szükség, amitől szintén egy könnyebb lépés a szakma megszerzése. Könnyebb belépni a rendszerbe akár végzettség nélkül is, könnyebb vizsgát tenni, és úgy épül fel a szerkezete, hogy átjárhatóbb is lett.

Ha egy érettségiző szakmá(ka)t kíván szerezni, akkor leül, az OKJ-t a kezébe veszi, és megtervezi, hogy milyen pályát szeretne befutni, ehhez milyen képesítéseket kell megszereznie, majd ezekhez a szakmákhoz megkeresi a munkaügyi központoknál, iskolák, cégek hirdetéseiben vagy épp az interneten a megfelelő képzéseket.
Ha van három éve a tanulásra, akkor szinte bármilyen területen két vagy akár három egymásra épülő jó szakmát is a kezébe kaphat.

A telített és épp ezért felhígult divatszakmák helyett tanácsos olyan képzések felé terelni a diákokat, ahol munkaerőhiány van, kevés a jól képzett szakember.