Az építéskivitelezés az építési tevékenység megvalósulási szakasza. Önmagában és részleteiben is rendkívül szerteágazó, bonyolult műszaki-szervezési vállalkozási tevékenység, amelyre az általános előírások mellett számos speciális és egyedi előírás is vonatkozik.

Építés, kivitelezés, létesítés, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, építési napló, megfelelőség, alkalmasság, stb. - Néhány általánosan használt fogalom.

Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is.
Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.
Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.
Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása. 

Építési munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített muszaki megvalósítási terveknek (kiviteli terveknek) megfelelően szabad végezni. A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka.
Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha - az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató (a kivitelező) tevékenységi körében szerepel, illetve - az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítésu és gyakorlatú felelos műszaki vezető irányítja.

Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.
Az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy felelős muszaki vezető nélkül is végezhet.
Akinek az építőipari kivitelezés a tevékenységi körében nem szerepel, illetőleg magánszemély - felelős műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet építési munkát.

A kivitelező (mint az építési munka vállalkozója) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által a rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért.

A felelős műszaki vezető az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munka felelős irányítója. Személyesen felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért.
Felelős műszaki vezető csak az lehet, akit - jogszabályban előírt szakmai követelmények alapján - a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvettek. Ennek részletszabályait az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöVIM együttes rendelet tartalmazza. A névjegyzéket - megyénként, illetve a fővárosban - az építésfelügyeletet ellátó hatóság (általános esetben a közigazgatási hivatal, az úgynevezett sajátos építményfajták esetében az építésfelügyeletet ellátó szerv) vezeti. (2007. év elejétől az Építésügyi műszaki vezetők és felelős műszakai ellenőrök országos névjegyzékének vezetését a Magyar Mérnöki Kamara illetve Magyar Építész Kamara területi szervezetei veszik át!)
A felelős műszaki vezető szakmai tevékenységének ellenőrzése során feltárt hibákat, illetőleg a tevékenysége ellen irányuló panaszokat az építésfelügyelet vizsgálja ki.
A felelős műszaki vezető jogosultságának megnevezését (építményfajta, szakterület) és névjegyzéki számát köteles az építési napló megfelelő rovatába bejegyezni.

A felelős műszaki vezetői feladatokat szakirányú felső- vagy középfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy az építés felügyeleti feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: építésfelügyelet) egyszerűsített határozattal hozott engedélyével - névjegyzékbe vétel kötelezettsége nélkül - saját maga vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói számára is elláthatja.
A felelős műszaki vezető az általa irányított építési-szerelési munkában sem szakértői, sem építési műszaki ellenőri tevékenységet nem végezhet. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor láthat el felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha azt az előírt feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja.
A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - ugyancsak jogosultsággal rendelkező - személy felel. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás, építési napló vezetése), illetve építési-szerelési szakterületek felelős irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
A felelős műszaki vezető feladatai különösen: az építési-szerelési munkák irányítása, az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése. Tevékenységébe tartozik továbbá az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása, az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása. A munkálatok kezdetekor ügyelnie kell a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzésére. A későbbiekben feladata a kivitelezés folyamata során a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős muszaki vezetőivel való együttműködés. Hatáskörébe tartozik még egyes esetekben az építési tevékenység műszaki terveitől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban való feltüntetése, az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban, az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása, az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek.

A műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője, aki megbízási szerződés keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az építési-szerelési munkát, ellenőrzi annak mennyiségi és minőségi jellemzőit és szakszerű végzését. Műszaki ellenőr minden építési munka esetében alkalmazható, jogszabály műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé is teheti (például a közbeszerzések körébe tartozó építési beruházások esetében).
A műszaki ellenőr jogállását, feladatait, jogait és kötelezettségeit bővebben az "Információ bázis" menüpont "Névjegyzékbe vett műszaki szakmák" témakörében.

Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
Minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról a kivitelezőnek (felelős műszaki vezetőnek) építési naplót kell vezetnie.
Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell tartani és azt kérésre az ellenőrző hatóság, illetve a műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre kell bocsátani. Az építkezés helyszínéről az építési napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.
Az építési naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni, és az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési napló egyik másolati példánya az építtetőt illeti meg.
Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követő 10 évig meg kell őriznie. A kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók (pl. felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőség-igazolások (pl. tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletei képezik.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik. Az építési naplót - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - az építtető vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi.
Az építési naplóba bejegyzést az építtető, annak helyszíni képviselője (az építési műszaki ellenőr), továbbá - ha az építtető külön (erről szóló) szerződésben helyszíni tervezői művezetéssel bízza meg - a tervező, a kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet. A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. 

Az építési napló címoldalból, nyilvántartási részből és folyamatosan számozott naplórészből áll. Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy abból bejegyzést eltávolítani. Az építési naplót az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni. Az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetőinek nevét, képesítését, jogosultsági számát az építési naplóban rögzíteni kell.
A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel. A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. A naplórész minden oldalán fel kell tüntetni az építmény megnevezését vagy azonosítószámát.
Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő építési napló megnyitására van szükség, illetve az építési napló betelt, a naplókat folytatólagosan kell sorszámozni, és minden naplóoldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A munkálatok szüneteltetése (pl. muemléki feltárás, útelzárás, vágányzár engedélyezése vagy elrendelése) esetén a naplórészben fel kell tüntetni a szüneteltetés időpontját, az érte felelős személy vagy szerv nevét és a feloldás időpontját. A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni. Ha az építési naplót több építményről egyesítve vezetik, a bejegyzéseket építményenként el kell különíteni.
A napi jelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzés napjára vonatkozó adatokat: dátum, a nap neve (pl. kedd), időjárási adatok, létszámadatok, valamint a napi teljesítmény adatait. Ez utóbbit építményenként részletezve kell leírni.

A naplóban fel kell tüntetni minden fontosabb eseményt, például:
az építési munkahely átadás-átvétele, az építmény helyének kitűzése,
az egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye,
az eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatok.

Az építési napló szolgál a megrendelői észrevételek, vállalkozói megjegyzések, a műszakilag és az elszámolás szempontjából fontos tények, a munkavégzést gátló körülmények részletes indokolással (pl. munkaerőhiány, anyagbeszerzési nehézségek, alvállalkozók késedelméből adódó határidő-túllépés, munkamegszakítások, balesetek, rendkívüli helyzetekből adódó veszélyek, ártalmak) részleteinek rögzítésére. A későbbi korrekt elszámolás érdekében feltüntetendő a tervek és egyéb kivitelezéssel kapcsolatos papírok átvételének dátuma, naplómellékletek felfektetése, többletmunkák, pótmunkák, kivitelezés közben előállott károk felvétele, speciális munkák adatai, a beépítésre kerülő építési célú termékek megfelelőség igazolásának átadása a megrendelő vagy a műszaki ellenőr részére, egyéb bejegyzések.

A megfelelőség-igazolás

A vonatkozó jogszabály a 39/1997. (XII 19.) KTM-IKIM együttes rendelet. Építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőség-igazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni. A megfelelőség-igazolás annak írásos megerősítése, hogy az anyagok, szerkezetek és berendezések kielégítik a nemzeti szabványokban, az ágazati műszaki szabályzatokban és előírásokban, az építőipari műszaki engedélyekben (együtt: a műszaki specifikációkban) foglaltakat, valamint a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj- és rezgésvédelem, valamint az energiatakarékosság alapvető követelményeit.

A megfelelőség-igazolást megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni. A megfelelőség-igazolás lehet:
- szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat, illetve
- független tanúsító szerv által kiadott irat.

A termék megfelelőségét a megfelelőség-igazolás kiállítója rendszeresen köteles felülvizsgálni.

A megfelelőség-igazolásokat - azok érvényességi lejártát követően - a kiállító 10 évig, a felhasználó 5 évig köteles megőrizni. Olyan építési-szerelési mód, eljárás esetében, amelyet a hazai építészeti-műszaki tervezési és építőipari kivitelezési gyakorlatban korábban nem alkalmaztak (újfajta műszaki megoldás), és nincs rá vonatkozó hazai műszaki specifikáció, a megfelelőség-igazolásához egyedi műszaki követelményrendszert (Építőipari Műszaki Engedélyt: ÉME) kell alkalmazni. Az építőipari műszaki engedélyek kidolgozására és kiadására jogosult szervezeteket a gazdasági miniszter az építésügy központi irányítását végző földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével jelöli ki, és közleményben teszi közzé. Jelenleg egyetlen ilyen szervezet került kijelölésre: az Építésügyi Minoségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI Kht.).

Nem szükséges Építőipari Műszaki Engedélyt kidolgozni:
- az újfajta építési célú termék vagy muszaki megoldás egyszeri - nem kereskedelmi - alkalmazása esetén,
- olyan külföldi megfelelőségigazo1ással ellátott építési célú termék vagy műszaki megoldás esetén, amelynél az ÉME kiadására jogosult szervezet (ÉMI Kht.) igazolja, hogy a külföldi megfelelőség-igazolás alapjául szolgáló műszaki specifikáció a hazai követelményekkel összhangban van azoknak az építési célú termékeknek a forgalmazásánál és felhasználásánál, amelyek érvényes Európai Műszaki Engedéllyel (ETA) rendelkeznek, továbbá
- a CE jelöléssel ellátott építési célú termék esetében, ha a szállító vagy felhasználó igazoló okirattal rendelkezik. Az ÉME kidolgozását kérheti belföldi gyártású újfajta építési célú termék vagy belföldi műszaki megoldás esetén a szállító, külföldi gyártású újfajta építési célú termék, illetőleg műszaki megoldás esetén a szállító vagy a felhasználó. A megfelelőség-igazolás és az ÉME másolatát a szállító köteles a felhasználónak átadni. Az építési célú termékek megfelelőség-igazolásának meglétét, illetve az ennek alapját képező műszaki specifikációra való hivatkozás megalapozottságát az építésfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóság a szállítónál és a felhasználónál vizsgálja.

A szavatosság kérdését, valamint az erre vonatkozó irányadó szabályokat a Ptk. rendezi. A szavatosság általános szabályainak megfelelően, ha valaki egy szolgáltatás teljesítésére kötelezett, akkor a szavatosság keretében felel és szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak mindazok a tulajdonosságok, amelyeket a jogszabályok, illetőleg a felek a szerződésben előírtak. A szavatosság időtartama különböző termékek esetében különböző mértékű. A szavatosság általános mértéke 6 hónap, illetőleg 3 év, de ha a dolog használhatóságának időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg, akkor értelemszerűen az tekintendő irányadónak.

Az építésügy területén a dolog sokkal bonyolultabb, hiszen a végtermék, az építmény rendkívül összetett, sok anyagból, szerkezetből és berendezésből álló produktum, amelyben az egyes termékek eltérő szavatossági időtartamúak. Ezen túl az építmény kifejezetten tartós termék, amely egy sor olyan anyagot is felhasznál, amelyet a helyszínen állítanak elő, és szavatossági idejük nincs szabályozva. Ezt pótlandó: az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IPM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet rendelkezik, amely - dátumából következően is - meglehetősen régi jogszabály. A rendelet az építésügy területére vonatkozó legfontosabb szerkezetek tekintetében állapít meg az általános szavatossági szabályoktól eltérő, annál lényegesen hosszabb kötelező alkalmassági időket.

A rendelet hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületeket, személygépkocsi-tárolókat, igazgatási és irodaépületeket, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületeket, valamint ellátó- és szolgáltató épületeket alkotó - helyszínen készített vagy előre gyártott - szerkezetekre és berendezésekre (együtt: épületszerkezetek), illetve az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékekre és anyagokra (termék) terjed ki. Ugyanakkor a rendelet hatálya nem terjed ki az ideiglenes jellegű, valamint az építési kísérletezési szerződés alapján kivitelezett épületek épületszerkezeteire és termékeire.

Az épületszerkezetekhez és azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós használatra rendelt dolgok. Az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint 3 évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) az említett rendelet melléklete tételesen tartalmazza 10, illetve 5 év kötelező alkalmasságot állapítva meg az egyes szerkezetekre, termékekre.

Kapcsolódó témák:

Építészet, építés

Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, energetikai auditor