Falak vízesedés elleni szigetelése

A régebbi épületek esetében szinte biztosra vehető, hogy az eredeti vízszigetelő anyagok mára elrohadtak vagy elszakadtak. Így a talajvíz előtt a kapilláris rendszeren keresztül megnyílik az út a felsőbb régiókba, azaz a falazat magasabb szintjei felé. Az eredmény, foltos, málladozó vakolat, és egészségre káros lakókörnyezet.

Gyakori penészesedés
Sokan tudják, hogy a nedves, átázott falszerkezet és vakolat leggyakrabban penészesedéshez vezet. A házban megnövekszik a páratartalom, nehezebb lesz a levegő, ami amellett, hogy kellemetlen klímaérzetet okoz, veszélyes az egészségre. A kényelmetlenségeken túl a fal vizesedése hosszú távon életveszélyes is lehet, mert az anyag belső nedvességtartalma télen megfagy, a jég pedig, a térfogat növekedés miatt szétmállasztja a falazó anyagot, ezzel veszélyeztetve az egész épület statikai egyensúlyát, és a lakók biztonságát.
Korábban a vizesedés problémáját úgy próbálták orvosolni, hogy különböző technológiákkal a falba akarták zárni a nedvességet, ehhez egyre stabilabb, tömörebb anyagokat használtak. Az elsődleges cél ugyanis csak az volt, hogy a nedvesség ne okozzon esztétikai problémákat a homlokzaton. Ezzel szemben azonban a korszerű megoldás az, ha hagyjuk szellőzni, „lélegezni” a falat. Olyan szerkezetű rendszert kell alkalmazni, amelyen keresztül a nedvesség könnyedén a környezetbe párologhat. Mielőtt azonban a vakolatot felvinnénk, mindenképpen ki kell szárítani a falat.

A kiszárítás módszere többféle lehet. Hogy éppen a falinjektálás, az elektrokinetikus falszárítás, a sókezelés, a sólekötés, vagy az acéllemez bepréselésének módszere a célravezető, függ az adott helyzettől.

Homlokzati falak külső hőszigetelése

A nyolcvanas években, amikor a növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-4 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m²K hőátbocsátási tényező él.
 
Az árverseny miatt a legtöbb hirdetésben minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A komplett, (többnyire) bevizsgált rendszer egy elemét sem lehet kihagyni, ezért ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. Ez persze nem jelent gazdaságos megoldást a felhasználók számára, hiszen ők akkor járnak jól, ha a mai, és nem a 25 évvel ezelőtti követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat.

Építés során előforduló hatósági ellenőrzések típusai

Az építésügyi ellenőrzéseknek két fő, egymástól jogilag elkülönült és célját tekintve is eltérő fajtáját különböztetjük meg:

• az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzését, illetve
• az építésfelügyeleti szervek ellenőrzését.
   

Az építéskivitelezés az építési tevékenység megvalósulási szakasza. Önmagában és részleteiben is rendkívül szerteágazó, bonyolult műszaki-szervezési vállalkozási tevékenység, amelyre az általános előírások mellett számos speciális és egyedi előírás is vonatkozik.

Építés, kivitelezés, létesítés, felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, építési napló, megfelelőség, alkalmasság, stb. - Néhány általánosan használt fogalom.

Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is.
Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka.
Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.
Javító-karbantartó tevékenység: az építési-szerelési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása. 

Persze az építés esetén másként nem is lehetne. Az építkezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos tevékenység és jogosultság, valamint a teljes építésügy rendkívül leszabályozott.

A szabályozás rendszerét, az engedélyezési folyamatban résztvevők szerepét és jogkörét hivatott átláthatóbbá tenni ez a fejezet. Tisztázni a kivitelezés és az építkezés előtti engedélyezési teendőket, a tervezői jogosultság tudnivalóit, az építtető, a szakhatóság és a közművek építésügy kapcsán felmerülő szerepét.
 

Az építési műszaki ellenőr az építési folyamat egyik fontos szereplője, közreműködője. Annak érdekében, hogy az építtető érdekeit megfelelően tudja képviselni, és eredményesen, szakszerűen és jogszerűen tudja befolyásolni a megvalósuló építési beruházás menetét, s különösen annak minőségét, általános áttekintéssel kell rendelkeznie az építési tevékenységre vonatkozó jogszabályok körében is.

A műszaki ellenőri jogi ismeretek egyik legterjedelmesebb és leginkább gyakorlatias részét nyilvánvalóan az építésre, az építési tevékenységre vonatkozó szabályok, előírások, követelmények teszik ki. A következőkben - hangsúlyozottan az építési műszaki ellenőri tevékenységgel összefüggésben - az építési jog legalapvetőbb általános kérdéseit, illetve a műszaki ellenőri tevékenységet közvetlenül érintő legfontosabb jogszabályi ismereteket foglaljuk össze, tisztázzuk az építésügyi hatóság, az építésfelügyelet és a műemlékvédelem szerepét, valamint a sajátos műszaki építmény fogalmát.