Hogyan építkezzünk?

Belterület, külterület, lakóövezet, jogszabályok mocsarában vesztegel az otthonra vágyó, miközben a hatóságok sziesztáznak. Ha házat épít, vigyázzon az egészségére! És ne ipari övezetben vegyen telket!

Építkezés - Jogszabályi háttér
Mielőtt bárki nekifog egy építkezésnek, tanulmányozza át az ide vonatkozó törvényi előírásokat. Kiindulópont az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (ÉTV. – Építési törvény), amelyet 1999-ben módosítottak, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet. De ne ijedjünk meg, nem kell bemagolni, csupán ezek képezik az alapját a helyi építési szabályzatoknak, amelyeket a települési önkormányzatok állapítanak meg. Így már nem is olyan nehéz kiutat találni az erdőből.

Többek között tartalmazza a bel- és külterületek lehatárolását, a belterületi határvonalat, a beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit. Budapesten a fővárosi építési keretszabályzat ad fogódzókat.

Az is előfordul, az otthonra vágyók nem nézik meg a környék szabályozási terveit, és kiderül, hogy az idillikus, madárcsicsergős park melletti telken egy hatalmas ház fog épülni. Tájékozódjunk, mielőtt telket veszünk! Ha lakóházat akarunk felhúzni, akkor nem érdemes ipari övezetben, sem környezetvédelmi területen földet vásárolnunk.

Néhány szó az OTÉK-ról
Azt hogy az építményeket hogyan kell megtervezni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 1998-tól hatályos 253/1997. Korm. rendelet határozza meg. Ez, többek között, a települések területét építési szempontból két csoportba sorolja: beépítésre szánt terület, amelyen belül a telek megengedett beépítettsége legalább 10%, és a beépítésre nem szánt terület, amelyen a telek beépítettsége legfeljebb 5%.

A beépítésre szánt területeket feloszthatjuk lakóterületre, vegyes területre (lakó és kereskedelmi, pl. településközpont), gazdasági területre, üdülőterületre és különleges területre (bevásárlóközpontok, honvédelmi területek stb.).

A lakóterület, amely elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, lehet:

• nagyvárosias (sűrű beépítésű, 12,5 m épületmagasságot meghaladó lakóépületű),
• kisvárosias (sűrű beépítésű, 12,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületű),
• kertvárosias (laza beépítésű, 7,5 m-t meg nem haladó lakóépület),
• és falusias (7,5 m magasságot meg nem haladó lakóépületű) lakóterület.

Beépítésre nem szánt terület a közlekedési terület, a zöldterület, az erdő, a mezőgazdasági terület és egyebek, így például a folyók, tavak.

Kávézgatnak, ebédelnek, sziesztáznak
Akkor kezdjük el felhúzni a házat, ha birtokunkban van a jogerős és végrehajtható építési engedély, amelyhez elengedhetetlen az építészeti-műszaki tervdokumentáció, amit csakis az Építész Kamara tagja készíthet el. Az építészmérnök mellé egyéb szakemberek, társtervezők csatlakoznak, így pl. aki az utat meg a tűztávolságot tervezi, aztán szükség van statikus tervezőre, épületgépészre, fontos az energiatakarékossági dokumentum (energiafogyasztás évente), néha még környezetvédelmi szakmérnök sem árt.

Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, először elvi építési engedélyért is folyamodhatunk. Ez egy évig érvényes, és nem lehet elutasítani. Egyébként le kell írni, hogyan közelíthető meg a telek közterületről, hogyan oldják meg a szennyvíz, csapadékvíz elvezetését, a hulladékelszállítás mi módon realizálódik, aztán jön az építmények közti legkisebb távolság, a kerítés ügye, a tűztávolság, az elő-, oldal- és hátsó kertek kialakítása satöbbi.

Az építési engedély iránti kérelmünket a területileg illetékes építésügyi hatósághoz kell beadnunk, aztán a bizottság helyszíni szemlét tart. De ne reménykedjünk, ülni fognak rajta a határidőig, azaz 60 napig, kávézgatnak, ebédelnek, sziesztáznak. Nem ajánlatos ugrálni, hogy siessünk már, kérem szépen, ketyeg az idő meg a pénz, amit becsületes munkával kuporgattunk, mert nem hatja meg őket. Legjobb csendben maradni, mert még hatástanulmányt is kérnek, aztán lehet perkálni, amúgy is belekötnének mindenbe.

Amúgy ezek a települési hatóságok jó viszonyban vannak egymással, és ha már összejönnek, dolgoznak is. Az egyik megtervezi a házat, persze mégse bírálhatja el hivatalból, összeférhetetlenség is létezik a világon, hanem a szomszéd cimbora megcsinálja, és vice versa. Így aztán felgyorsul az ügymenet. Mármint nekik.

Nagyobb építkezéseknél szoktak packázni az ügyfelekkel, a merev hozzáállás persze már régi nóta, emellett „természetesen” folyamatos hiánypótlásra is szükség van. A határidőket mindig megtartják, a projektcégek ezen ügyek intézésére már külön munkatársat foglalkoztatnak. Na, az ő idegeit sem irigylem!

Kapcsolódó témák:

Építészet, építés

Műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, energetikai auditor